Cikkek

Az alábbi cikkek nem az én véleményemet tükrözik, bár sokmindenben egyetértek. Mindenki döntse el maga, hogy neki mi szimpatikus és mi nem...

A téboly újratermelése!

(Népszabadság Online, 2004.07.17.)

Csehák Judit egészségügyi, szociális és családügyi miniszter 2003 nyarán utasítást adott a gyámhivataloknak. Készüljön végre országos kimutatás: hány apa nem tud élni kapcsolattartási jogával, és emiatt hány gyereknek kell apátlanul, félárva sorban felcseperednie? A jelentés decemberre el is készült. Akkor a minisztérium tartott egy tájékoztatót, amelyen közölték a sajtóval a szokásos közhelyeket. A számokat azonban nem kötötték az újságírók orrára. Az máig féltve őrzött titka a minisztérium gyermekvédelmi osztályának. Csak találgathatunk. A kapcsolattartási joguktól önkényesen megfosztott apák lehetnek ezren, de lehetnek három-négyezren is; az apátlanul maradt gyermekek száma lehet ezer-ezerötszáz, de lehet négy-ötezer is. Ha szerényen csak a középarányost vesszük, akkor is kétezer-ötszáz-háromezer olyan gyermek élhet az országban, akiket anyjuk - a családjogi törvénnyel dacolva - önkényesen elszakít az apjuktól.

Apák és anyák háborúja

(Népszabadság Online, 2006.11.19.)

Két jogász nemrég elhatározta, hogy feltérképez egy olyan területet, amely mostanáig fehér foltnak számított a magyar ítélkezési gyakorlatban. Mindeddig pontos számokkal ugyanis még senki nem tárta fel: valóság vagy tévhit, hogy a bíróságok inkább az anyáknak ítélik a gyerekeket, mint az apáknak.

Apák és anyák háborúja

(Népszabadság Online, 2008.12.06.)

Ügyes taktikával előre lefutott meccsek
Az erőszakosabb, önérvényesítőbb szülők esélyesebbek a gyerekelhelyezési perekben. Majdnem biztos, hogy az szerzi meg a jogot a nevelésre, akivel a gyerek él, semmi más nem számít, se a gyerek neme, se az, hogy kié volt eredetileg a lakás - dr. Grád András, jogász, pszichológus, egyetemi tanár, és dr. Körös András, a Legfelsőbb Bíróság tanácselnöke számokkal, tényekkel bizonyította két évvel ezelőtt: tévhit, hogy a bíróságok inkább az anyák javára ítélnek gyerekelhelyezési ügyekben. Dr. Jánoskúti Gyöngyvér, az ELTE PhD-hallgatójának közreműködésével, további szempontokat is figyelembe véve lapozták fel ismét a bírósági aktákat. Azt mondják, mellbevágó, amit találtak. Kiderült ugyanis: valójában már a perek megindulása előtt eldől, hogy kihez kerül majd a gyerek.

Válással összefüggő rosszindulatú anya szindróma

Írta: I.D. Turkat, Ph.D. 1995 Ford.: Keresztes Csaba 2006

A gyermekeket is érintő válások egyre mindennaposabbá lesznek. Ezen folyamat során megjelent egy abnormális magatartási forma, amely eddig kevés figyelmet kapott. Ez a dolgozat a „Válással összefüggő rosszindulatu anya szindrómát” határozza meg. Speciális nosológiai kritériumokat kínál, bő klinikai példákkal. A magatartászavarra vonatkozó, rendelkezésre álló tudományos adatok hiánya miatt – úgy tűnik – megérett az idő az osztályozás, az etiológia, a kezelés és a megelőzés szempontjainak megvizsgálására.

Válás gyerekszemmel

"Nehezen hiszem el, hogy lehet engem szeretni..."

Egymásra acsarkodó elvált szülők: a képlet oly gyakori, hogy már-már klasszikusnak tekinthető. Ám most az szólal meg, akit leginkább érint a helyzet. Eszter már felnőtt és maga is anya. De a gyerekkorát máig nem képes kiheverni.

A gyereket beteszik a zsákba és elviszik

Férfias küzdelem a kicsikért

Öt és fél éves vagyok, az óvodában vitorlás hajó a jelem, középső csoportba járok. Hogy otthon ki mond több rosszat a másikra? Az apu az anyukámra. Büdös paraszt, ezt az apu mondja. Akkor mondja, amikor anyával összevesznek. De milyen egy büdös paraszt? Olyan nincs, nem ismerek parasztembert. Az anyu is szokott rosszat mondani az apura, nem ilyen csúnyát mond, hanem ilyet mond, hogy el akarunk válni és nincs több barátság. De mi lesz akkor az ilyen gyerekkel, mint én? Otthagyják az utcán, jönnek a rosszak, elviszik külföldre, és nem adnak neki egész nap kaját, egész nap dolgoztatják. Külföldre elviszik. Beteszik a zsákba és elviszik.

Ellenem védik a gyerekemet

T. Szerkesztőség! A segítségüket szeretném kérni levelem közzétételéhez, amellyel azt kívánom a nyilvánosság előtt bebizonyítani, hogy véleményem szerint nagyon ellentmondóak a magyar törvények, és legkevésbé sem családbarátok...

Hogyan rontsuk meg volt házastársunk és közös gyermekünk kapcsolatát?

Váláskor legtöbbször a két szülő rokonsága és baráti köre ügyvédekkel és az új élettárssal megerősítve két ellenséges táborrá alakul, és tanácsaikkal segítik az elváltakat abban, hogyan szabaduljanak meg volt élettársuktól egy életre. Némelyek ezt a tevékenységet ördögi szintre képesek emelni, minden kreativitásukat, intelligenciájukat felhasználva a szülő-gyermek kapcsolat rombolásának professzoraként dolgozzák ki azokat a titkos fegyvereket, amelyek a legérzékenyebb pontján találják el a másik szülőt: módszeresen elvagdossák azokat a szálakat, amelyekkel gyermeke kötődik még hozzá. Ennek módszertanába nyújt bepillantást ez az írás a Kapcsolatügyelet 10 éves gyakorlatában megtörtént esetek felhasználásával. Erős idegzetűeknek ajánlom.

Válás után - 1. rész: Kihez kerüljön a gyerek?

Hiányos a szülők pszichológiai műveltsége

Válás után - 2. rész: Kihez kerüljön a gyerek?

A bontóper előtt szükség lenne a mediációra

A Magyar Rádió Éjfél után... című műsorában a Petőfi adón Gáspár Sarolta vendégei voltak: dr. Alpár Zsuzsa pszichológus, az Ego Klinika munkatársa, dr. Kardos Ferenc szakpszichológus, a budapesti VII. kerületi Nevelési Tanácsadó igazgatója, s egyben a Kapcsolat Alapítvány kuratóriumának elnöke, dr. Vályiné dr. Horváth Ildikó, a budai központi kerületi bíróság csoportvezető bírója.

A hiba nem az ön gyermekében van...

Hihetetlen pontossággal mutat rá E. Szabó László az ÉS-ben megjelent cikkében a magyar iskolarendszer alapvető hibáira, olyanokra amelyeket a legokosabb es legtehetségesebb diák sem tud megugrani, pusztán a nem felnőtt léte miatt. Az írás nem rövid, de mindenkinek ajánlom figyelmébe, mert tele van fontos információkkal, ugyanakkor anyukák-apukák is értik :)

Az iskolának persze többet kellene tennie a gyerekek szabad idejének kellemes és értelmes eltöltéséért. Leckeírás helyett vonzó délutáni programokat kellene szerveznie. Meg kellene nyitnia a tornatermeit, udvarát, sportpályáját. Délutánonként filmeket vetíthetnének, működhetne a könyvtár (ha van), lehetnének klubok, komputerszobák, szakkörök, vitaestek, meghívott előadók és vendégek. Mindez persze elképzelhetetlen a diákok (és a tanárok!) jelenlegi túlterheltsége mellett, vagyis ezt az iskola maga akadályozza meg azzal, amit délelőtt művel.

További linkek:
Roschach teszt
Roschach teszt (angol)
Végezze el a Rorschach-tesztet!